Recept

Sütőtökös pite (quiche)

Hozzávalók a tésztához:

  • 35 dkg liszt (ebből 10 dkg vagy ízlés szerint több is lehet teljes kiőrlésű)
  • 15 dkg növényi margarin
  • 1 tojás
  • 2 evőkanál (hideg) víz
  • 1 teáskanál só

Hozzávalók a töltelékhez:

  • 40 dkg sült és kihűlt sütőtök villával pépesítve, krémesre keverve (vagy ha nagyon rostos, botmixerrel pürésítve)
  • 2 dl növényi tejszín
  • 3 db egész tojás
  • só, bors, szerecsendió és kakukkfű levél
  • díszítéshez ízlés szerint: friss kakukkfű-,és rozmaring ágacskák

Elkészítés

A lisztet a sóval egy nagy tálba szitálom, hozzáadom az apró kockára vágott margarint és alaposan elmorzsolom az ujjaimmal. Ezt követően hozzáadom a vizet és a tojást és gyors mozdulatokkal összegyúrom. Fontos, hogy ne gyúrjuk túl sokáig a tésztát, éppen csak addig, míg összeáll és homogén lesz. Gömböt formálok belőle és egy lefedett tálba helyezve (vagy folpackba csomagolva) legalább egy órára a hűtőbe teszem. Ha kevés az időnk, akkor mehet a fagyasztóba 20-25 percre!

Amíg pihen a tészta, elkészítem a sütőtökös tölteléket. A megsült tököt villával krémes állúgúra keverem (ha nagyon rostosnak találom, botmixerrel pürésítem). A tojásokat kissé felverem és elkeverem a fűszerekkel, majd ezt a tojásos keveréket hozzáadom a sütőtök püréhez és alaposan elkeverem.

Hűtés után a tésztát kör alakúra nyújtom, a pite sütő formám nagyságának megfelelően. A kinyújtott tésztát belehelyezem a sütőformába, és az ujjaimmal végig a közepén és a forma szélénél is végigsimítom, hogy a tészta mindenhol igazodjon a formához. A lelógó tésztaszéleket a sodrófával vagy egy késsel levágom.

A tésztát villával megszurkálom és 200 Celsius fokra előmelegített sütőben hőlégkeverésen 5 percig sütöm, majd 175 Celsius fokra visszaveszem a hőmérsékletet és így további 10-15 percig sütöm, míg halványbarna színt kap a tészta. Amikor szép halványra sült, kiveszem a tésztát a sütőből, és elegyengetem rajta a sütőtökös keveréket.

Ízlés szerint megszórható kakukkfű levéllel, sóval, borssal, és díszíthető kakukkfű és rozmaring ágakkal. A töltelékkel együtt visszateszem a 175 Celsius fokos sütőbe és 25 percig sütöm. Langyosan vagy hidegen is fogyasztható, egy friss saláta társaságában kiváló ebéd lehet.

Kreatív tipp: Ha szeretnénk a legelső képen láthatóhoz hasonló módon díszíteni a piténket, akkor a sütőformánk szélén túllógó, és levágott tésztadarabokat kinyújtva tetszés szerint kiszaggathatjuk és külön, 15-20 perc alatt kisüthetjük, majd ezekkel díszíthetjük a kész, kisült piténket.

Recept

Mézeskalács – régi családi recept alapján

Hozzávalók

  • 500 g finomliszt
  • 200 g porcukor (ízlés szerint lehet kevesebb)
  • 1 kávéskanál szódabikarbóna
  • 1 teáskanál frissen őrölt szegfűszeg
  • 1 db szegfűbors frissen őrölve (vagy egy nagy csipet őrölt szegfűbors)
  • 1 csipet őrölt gyömbér
  • 2 teáskanál fahéj
  • 1 csipet só
  • 5 dkg zsír vagy margarin
  • 1,5 dl olvasztott méz
  • 1 egész tojás

Elkészítés

A mézzel együtt megolvasztom a vajat (nem kell forróra hevíteni), majd, ha kissé kihűlt, hozzákeverem az egész tojást – ehhez a híg keverékhez pedig a fűszereket – majd jól elkeverem. Fokozatosan hozzáadom a porcukrot, majd a lisztet – amelybe a szódabikarbónát előzőleg elkevertem. Ha szükséges adok még lisztet a tésztához, hogy jól gyúrható, nem túl ragadós tésztát kapjak. Ezek után egy éjszakára beteszem a hűtőbe pihenni – egy jól zárható tálba, vagy fóliába csomagolva, így másnapra összeérnek az ízek, és a tésztánk is könnyebben kezelhető lesz.

Pihentetés után egyenletesen vékonyra nyújtom a tésztát (nekem a nagyon vékony kb 2-3mm-es, ropogós a kedvencem, de lehet akár 4-5mm vastagságú is – sütés hatására kissé megduzzad), kiszaggatom, majd pedig közepesen meleg sütőben közepesen barnára sütöm. Légkeveréses sütőben 180 C fokon kb. 15 percig sül, de nagyon kell figyelni, mert a sütés vége felé gyorsan barnul.

Amint langyosra hűlt máris fogyasztható – melegében, ilyenkor még puha! Ha kihűlt, frissen ropogós, néhány nap után páradús, hűvös helyen tárolva (pl. kamrában) felpuhul.

Ha kihűlés után fém dobozba tesszük a mézeskalácsot, s száraz helyen tároljuk, akár 3 hónapig is eláll.

A kisütött, kihűlt mézeskalács díszíthető cukormázzal:

1 tojásfehérjét egy csipet sóval közepesen kemény habbá verek majd fokozatosan 20-25 dkg átszitált porcukrot hozzáadok, hogy sűrű masszát kapjak – ezt uzsonnás zsacskóba, vagy kimondottan erre a célra kifejlesztett díszítő tubusba töltöm, így díszítem a teljesen kihűlt mézeskalácsokat. 1-2 csepp citromlé hozzáadásával fényesebb lesz a fehér cukormáz. Minél sűrűbb a máz, annál hamarabb megszilárdul, de ez a folyamat legalább 1-2 órát igénybe vesz.

Recept

Sütőtökös szendvicskrém

November végén volt szerncsém részt venni a Zengő Praxisközösség pécsváradi Egészségnapján, e rendezvényre sokféle kóstolóval készültem. A kovászos ciabatta és a kovászos kenyér mellé készítettem el az alábbiakban látható Sütőtökös szendvicskrémet, amely oly nagy népszerűségnek örvendett, hogy nyugodtan mondhatom: abszolút kedvenncé vált a kóstolók körében!

Hozzávalók

  • 550 g sült sütőtök villával vagy botmixerrel krémesre keverve
  • 1 közepes fej vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1-2 evőkanálnyi olaj vagy más zsiradék
  • só (ízlés szerint, 3-4 nagy csipetnyi biztosan szükséges)
  • frissen őrölt bors
  • szerecsendió (2-3 csipetnyi)

Ízlés szerint a kész szendvicskrém megszórható kevés friss vagy szárított kakukkfűvel.

Elkészítés

A hagymát apróra vágom és egy nagy serpenyőben az olajon megdinsztelem a felaprított fokhagymával együtt – kis lángon. Kicsit sülhet is a folyamat végén a hagyma, csak óvatosan, ne piruljon meg az egész. Amikor a hagyma kész, hozzákeverem a pürésített sütőtököt, 2-3 percig kevergetem a serpenyőben, közben sózom, borsozom és szerecsendióval ízesítem.
Érdemes kóstolgatni is a kevergetés folyamán, s ízlésünknek megfelelően fűszerezni.

Az elkészült sütőtökös szendvicskrém langyosan kenyérre kenve fogyasztható, illetve üvegbe vagy porcelán tálba töltve a hűtőben tárolva 2-3 napig eláll.

Hidegen is tökéletes feltét, például egy szelet kovászos kenyéren.

Ha maradt a hétvégén sült sütőtökből, akkor itt az ideje egy mennyei szendvicskrémmé varázsolni! Nem csak sütőtök-imádóknak ajánlom, tapasztalataim alapján szinte mindenkit levesz a lábáról!

Recept

Gluténmentes mini tartok – vaníliakrémmel és gyümölcsös krémmel

Hozzávalók

10-12 db mini tarthoz az alábbi hozzávalókra lesz szükség:

  • 125 gramm gluténmentes rizsliszt
  • 75 gramm gluténmentes zabpehelyliszt
  • 50 gramm finomra darált mandula vagy mandulaliszt
  • 10 gramm útifű maghéj
  • 125 gramm margarin (pl. Vénusz)
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 1 egész tojás
  • 1 kávéskanál szódabikarbóna
  • 75 gramm porcukor
  • 1 evőkanál hideg víz vagy gluténmentes növényi ital (pl. rizstej)

A száraz hozzávalókat összekeverem a szódabikarbónával, majd elmorzsolom benne a margarint, és hozzáadom a tojást, valamint az 1 evőkanálnyi hideg folyadékot, és gyorsan összegyúrom, hogy linzerszerű tésztát kapjak. Amennyiben nagyon morzsálódik, kicsit több folyadékot adok hozzá. Ha van időm, egy órára hűtőbe teszem pihenni, vagy 20-25 percre a fagyasztóba. Amíg a tészta pihen, el lehet készíteni a krémet, vagy krémeket.

Előmelegítem a sütőt 170 C fokra, alul-felül sütési módban. A pihenőidő leteltével egy könnyebben kezelhető tésztával tudok dolgozni, nem morzsálódik annyira, mint frissen begyúrva. Korábban megpróbáltam kinyújtani és formába igazgatni, de hamar beláttam, hogy sokkal célravezetőbb kézzel egyengetni a tésztát, s az ujjainkat használva belenyomkodni a mini tart formákba. Tehát a tésztát 10-12 közel azonos méretű gombóccá formázom, majd ezeket egyenként a kezeim között elkezdem szétlapítgatni, majd pedig a tart formába beleegyengetni. Fontos, hogy a tart formában lehetőleg mindenhol hasonló vastagságban legyen a tészta, így lesz szép és erős a megtöltendő süti alapunk. Tulajdonképpen a tészta elegyengetése sokkal egyszerűbb művelet, mint ahogyan a fentieket olvasva tűnhet.

Amikor az összes tésztát a sütőformákba egyengettem, beteszem őket a 170 Celsius fokos sütőbe, és 15 perc alatt halványbarnára sütöm. A sütőből kivéve 5-10 percig a formában, majd rácson hagyom hűlni. Amint kihűltek a mini tart tészták, máris meg lehet tölteni a krémmel.

Vaníliakrém

A megadott mennyiségből kb. 10-12 mini tart megtöltéséhez elegendő vaníliakrém lesz.

  • 4 dl gluténmentes növényi tej, például rizstej
  • 4 tojássárgája
  • 15-20 dkg kristálycukor ízlés szerint
  • 1 csipet só
  • 1 vaníliarúd kikapart magjai, ennek hiányában: 2 csomag vaníliás cukor, vagy esetleg vanília őrlemény
  • 2 evőkanál kukoricaliszt

Amíg a tészta a hűtőben pihen, elkészítem a krémet: a növényi tejet felmelegítem a cukor felével a vaníliával, valamint a sóval. Közben kikeverem a négy tojássárgáját a maradék cukorral és a kukoricaliszttel. Ráöntöm a meleg növényi tejet a tojássárgára, egyenletesen átkeverem, majd ezt a masszát visszaöntöm a lábosba és visszateszem a tűzre, ahol pár perc alatt krém állagúra, sűrűre főzöm. Félreteszem hűlni, közvetlenül a krém tetejére átlátszó frissentartó fóliát helyezek, így nem képződik rajta bőr, vagy langyosra hűlésig gyakran kevergetem. A langyos krémet evőkanál vagy kisebb merőkanál segítségével a tartokba öntöm, az esetlegesen képződő buborékokat fogpiszkálóval eltávolítom.

A gluténmentes kis tartok bármilyen krémmel megtölthetők, az alábbiakban egy sokféleképpen elkészíthető gyümölcsös alapreceptet mutatok.

Gyümölcskrém

Hozzávalók

  • 500-600 gramm friss vagy fagyasztott gyümölcs
  • kevés víz
  • 2 nagy evőkanálnyi tápiókakeményítő
  • ízlés szerinti édesítő: pl. 2 evőkanál méz / cukor/ eritrit
  • citromlé ízlés szerint

A gazdagabb ízélmény érdekében gyakran keverem a gyümölcsöket, a képen látható módon. Ezúttal alma, szilva és szeder került a kis fazékba. A gyümölcsöket kimagozom, ha szükséges, meghámozom (almát). Kevés hideg vízzel felöntöm, majd lefedve főzöm, míg minden gyümölcs jól megpuhul, 25-30 percig. Ezt követően átöntöm a gyümölcsöket egy másik edénybe, az addig használt fazekat kiöblítem, hogy ne maradjanak benne gyümölcs darabkák, ráhelyezek egy sűrű szűrőt, és átpaszírozom a gyümölcs-főzetet. Megkönnyíthetjük a munkát egy paszírozás előtti botmixerezéssel, ám ha apró magokat is tartalmaz valamelyik gyümölcs, akkor nem ajánlom – mert az apró magok turmixolva jó eséllyel átjutnak majd a szűrőn is.

Paszírozás után 2 evőkanálnyit félreteszek a kihűlt gyümölcskrémből, majd újraforralom a többit, és ízlés szerint édesítem. Egy száraz tálkába mérem a 2 nagy evőkanálnyi tápióka keményítőt, elkeverem a kihűlt gyümölcskrémmel, majd ezt a keveréket gyorsan hozzákeverem a forrásban lévő krémhez. Kb. 2 percig főzöm, míg láthatóvá válik, hogy besűrűsödött a krém. Félreteszem, s megvárom, míg langyosra hűl, vagy legalább azt, amíg már nem gőzölög és nem forró – ekkor óvatosan kisebb merőkanál vagy evőkanál segítségével a kisült tartokba kanalazom. A kész, krémmel töltött tartokat ajánlott legalább 1-2 órára hűvös helyre, vagy hűtőbe tenni fogyasztás előtt.

A kész tartokat tetszés szerint gyümölcsökkel, vagy ehető virágokkal, gyógynövényekkel (pl. citromfű, menta) lehet még szebbé, s még kívánatosabbá tenni.

A savanykás, bogyós gyümölcsök jól mutatnak és ízben is harmonizálnak az édes kis tésztakosárkákkal. Meggy, málna, eper, szeder, szilva kiváló alapja lehet a gyümölcskrémnek.

Bátraknak és kísérletező kedvűeknek szívből ajánlom a mangót és a sütőtököt – ezek színben is harmonizálnak az aktuális évszakkal.

Mangó krémmel töltött tartok
Recept

Szilvás morzsapite


Itt a szilva szezon! Érik és hullik már a fákról a korai szilva: kékes-lilás, puha, és nagyon édes gyümölcs. A szilva számomra egy kedves gyermekkori emlék is egyben, kislányként is nagyon szerettem és lelkesen szedegettem…
Legjobb frissen, nyersen amikor épp nekünk ajándékozta a szilvafa…lekvárnak is mennyei – akár cukor nélkül is elkészíthető, krémleves is készülhet belőle, node olykor egy szilvás pite is igazán jólesik.


Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt (ebből 10 dkg lehet teljes kiőrlésű liszt, finomabb lesz tőle)
  • 15 dkg méz
  • 1 citrom leve
  • 1 teáskanál (3-4 g) sütőpor
  • 20 dkg vénusz margarin
  • egy jó csipet só
  • 5 evőkanál víz

Töltelék:

  • 1 kg érett, puha szilva megmosva, kimagozva
  • 1 teáskanál őrölt fahéj
  • A pikáns ízek szerelmeseinek: 1 nagy csipet őrölt gyömbér, 1 csipet őrölt szegfűszeg és 1 nagy csipet őrölt kardamom a fahéjjal elkeverve
  • 1 púpos evőkanál aprószemű zabpehely

A tészta alapanyagaiból gyorsan tésztát gyúrunk: a liszthez adjuk a sütőport és a sót, elkeverjük alaposan, majd belemorzsoljuk a margarint. A morzsás keverékhez adjuk a citromlevet, a vizet és a mézet és gyorsan összegyúrjuk, hogy linzerszerű tésztát kapjunk. A tészta 2/3 részét belenyomogatjuk az ujjainkkal a piteformánk vagy tepsink aljába és betesszük a 160-175 C fokos sütőbe 15-20 percre, amíg szép halványbarna színt kap. (Alul-felül sütési mód javasolt.) Ha szeretnénk, ki is nyújthatjuk a tésztát – ez esetben kör alakúra nyújtsuk, a piteformánk nagyságának megfelelően és a lelógó tésztaszéleket a sodrófa segítségével “vágjuk le”.

A tészta félretett 1/3 részét további 1-2 evőkanálnyi liszt hozzáadásával morzsoljuk el ujjaink között, hogy morzsa állagú legyen, és tegyük a hűtőbe felhasználásig.

Míg elősütjük a pitetésztát, elkészítjük a tölteléket: kimagozzuk a szilvákat és megszórjuk a fahéjjal – vagy a fahéj és a többi fűszer keverékével.
Amikor már szépen pirul a tésztaalap (halvány barna) kivesszük a sütőből, megszórjuk a zabpehellyel, ráhelyezzük a szilvákat vágott felükkel felfelé, a kezünkkel rámorzsoljuk a maradék tésztát és visszatesszük a sütőbe 35-40 percre és 180 fokon sütjük, míg a szilva megsül s a pite teteje is szép barna színt kap.

A piténket hagyjuk kihűlni, vagy legalább azt várjuk meg, míg langyosra hűl, ekkor már szépen szeletelhető és nyugodtan fogyasztható. Ha esetleg maradna belőle, másnap éppen olyan finom, mint frissen!

Recept

Perec a megunhatatlan, örök kedvenc

Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt
  • 2,5 dkg friss élesztő vagy 1 tasak por élesztő
  • 2,5 dl langyos víz
  • 1,5 evőkanál cukor /méz/ cukor helyettesítő
  • 2 teáskanál só
  • 0,75 dl étolaj
  • 1 egész tojás felverve a kenéshez, hogy szép fényes legyen – ez elhagyható, esetleg kevés zsiradékkal helyettesíthető

Sós locsoláshoz (a sütés utolsó 5 percében): 0,5 evőkanál só és 1,5 evőkanál liszt 2-3 evőkanálnyi vízzel simára keverve. Ez adja azt a nagyon sós, rásült réteget, amit szerintem sokunk oly nagyon szeret a klasszikus, pékséges pereceken…

A lisztet egy kelesztő tálba szitálom, belekeverem a sót. Ha friss élesztőt használok, akkor azt megfuttatom egy kevés mézzel vagy cukorral a langyos vízben. (A por élesztőt elegendő a liszthez keverni.) A liszthez adom az élesztős vizet és elkezdem dagasztani, amikor már jól összeállt a tészta, fokozatosan hozzáadom az olajat is. Sima felületű, rugalmas tésztát dagasztok belőle. Egy órán át, illetve ameddig a tészta duplájára kel – lefedve, szobahőmérsékleten pihentetem.

A pihenő idő leteltével lisztezett felületre borítom a tésztát, 10 egyenlő részre osztom, majd ezekből ujjnyi vastag, hosszú hurkákat sodrok. A hurkákból perecet formázok. A pereceket olajozott sütőlemezre helyezem, lekenem a felvert egész tojással. 180-200 Celsius fokos sütőben kb. 20 percig sütöm a pereceket. Kb. 15 perc sütési idő elteltével meglcsolom a pereceket a sós keverékkel, s így sütöm még 5 percig.

Az így sütött perec belül puha, olyannyira, hogy másnap is puha marad – már ha el nem fogy azonnal… Az első sütésnél nálunk készül sós és sótlan is, nekem természetesen a sós a kedvenc, a gyerekeknek viszont jobban ízlett a sótlan változat. Érdemes ilyet is-olyat is sütni elsőre, hogy mindenki megtalálhassa a kedvencét! 🙂

A receptért köszönet Édesanyámnak, aki frissen sült pereccel lepett meg minket egyik alkalommal, mikor nála jártunk 🙂

Recept

Lekvárfőzés cukor nélkül

Friss kajszilekvár

Előbb-utóbb sokakban felmerül az igény, hogy cukor és édesítés nélküli lekvárt készítsenek. Néhány éve olvastam róla, hogy a lekvárok tartóssága nem a cukortartalmon múlik, hanem a csírátlanításon és a hőkezelésen. Mivel kísérletezni különösen szeretek, tavaly kipróbáltam – és valóban működik. Amit az alábbiakban leírok, mint lekváros üveg előkészítési módszer – az bármely, cukortartalmú lekvárnál is tökéletesen alkalmazható, így garantáltan nem romlik meg semmi, amit az üvegbe zárunk.

A képen látható kajszi lekvár minimális cukor hozzáadásával készült (mivel ezt a lekvárt alapvetően édesen szereti a család): 1 kg érett gyümölcshöz számítva 10-15 dkg cukor került hozzáadásra. A ledarált gyümölcsöt először cukor nélkül, kavargatva főztem közepes lángon, forrástól számítva kb. 15 percen keresztül, majd hozzáadtam a kimért cukrot és ezzel még további 5 percig főztem – közben folyamatosan kavargatva, hogy oda ne égjen. A kész lekvárt forrón üvegekbe mertem, az üveget jól lezártam és 5 percre fejre állítottam, majd 2 napra száraz dunsztba tettem.

A bejegyzés végén írok néhány általam kedvelt cukor mentesen kipróbált lekvár változatot. 🙂

Mire lesz szükség a cukor nélküli lekvárhoz?

  • Friss, érett gyümölcs
  • Ha a gyümölcs önmagában túl savanyú, akkor néhány érett, édes alma (vagy körte) hozzáadásával tudjuk természetes módon megédesíteni
  • Tiszta befőttes üvegek és a hozzájuk tartozó, jól záródó, tiszta befőttes üveg fedők (érdemes kisebb üvegeket használni a cukormentes befőzéshez)
  • 1-2 teáskanálnyi citromsav (az üvegek kifőzéséhez)
  • Nagy méretű fazék, amelyben elférnek az üvegek
  • Lekvárfőző fazék

Első lépésként érdemes az üvegeket előkészíteni: frissen meleg vízzel átöblíteni, és a kiválasztott, nagy méretű fazékba fejjel lefelé, egymás mellé szorosan behelyezni. Ha tele a fazék az üvegekkel, jöhet rá a víz: érjen az üvegek magasságának a 2/3-áig. Tegyük bele a citromsavat is – és az üvegek tetőit is, ha beférnek. Kifőzni elég akkor, amikor a lekvárnak szánt gyümölcs belekerül a lekvárfőző fazékba.

A gyümölcsöt mossuk meg, a hibás részeket távolítsuk el. Csak érett, és egészséges gyümölcsöt használjunk. Erjedt gyümölcs ne kerüljön bele, mert az egészet tönkreteheti. A gyümölcsöt mosás után magozzuk ki (pl. kajszi barack, szilva) és késsel aprítsuk fel, vagy esetleg húsdarálón daráljuk le – így egyből pépes állagú lesz. Ha almával szeretnénk édesebbé tenni, akkor az almát is mossuk-és hámozzuk meg, és vágjuk apró kockákra (magháza nélkül).

A felaprított gyümölcsöt tegyük lekvárfőző fazékba, és folyamatos kavargatás mellett kezdjük el főzni. Ezzel párhuzamosan kezdjük el kifőzni az üvegeket és kupakokat – legalább 5 percig kell, hogy forrjon a víz a fazékban, hogy megfelelően streilek legyenek az üvegek.

A gyümölcsöt vagy gyümölcsöket forrástól számítva legalább 15-20 percig főzzük, így csírátlanítjuk és sűrítjük is, miképpen víztartalmukból főzés közben sok elpárolog. Amikor kész a lekvár, forrón a kifőzött üvegekbe töltjük. A kifőzött üvegeket konyharuha segítségével óvatosan (Vigyázat: nagyon forró!) egyenként a pultra tesszük közvetlenül a megtöltés előtt, és szinte az üveg pereméig töltjük forró lekvárral. Egy kanál vagy szűrőkanál segítségével kiszedjük a hozzá való fedőt is a forró vízből, és szorosan rácsavarjuk az üvegre. 5 percre fejjel lefelé fordítjuk az üveget, ezt követően 2 napra száraz dunsztba helyezzük. Érdemes a készítés évét ráírni az üvegekre kerülő címkékre, hogy később is tudjuk, mikor készült. Száraz, hűvös helyen tárolandó. Felbontás után 3 napon belül elfogyasztandó (mivel nincs benne se cukor, se tartósítószer, felbontás után hamarabb megromlik ha nem fogyasztjuk el gyorsan).

Cukormentes lekvár változatok

  • Kajszibarack, meggy, alma
  • Szilva, alma, körte
  • Csipkebogyó, alma
  • Eper, málna, alma
  • Körte, alma

A fent leírt eljárással készített lekvárok száraz, hűvös helyen tárolva évekig elállnak, épp úgy, mint cukros vagy tartósítószeres változataik. Amikor a dunsztból kikerülnek, pár napig érdemes figyelni őket – ha esetleg az üveg tető nem zárt mégsem tökéletesen, az néhány nap alatt kiderül.

Tartósítószerre semmi szükség a házi lekvárokban. A dzsemfixek a pektin mellett sajnos cukrot, tartósítószert és még pálmaolajat is tartalmaznak – amikre semmi szükség egy lekvárban! Ráadásul adnak egy erős “alap ízt” és jellegzetes sűrű állagot a lekvárnak, amitől minden lekvár hasonló ízű és állagú lesz, és elveszíti egyéniségét. 6 évvel ezelőtt, amikor először készítettem egy nyár leforgása alatt sokféle lekvárt, használtam dzsemfixet többféle lekvárba is, és elmondhatatlanul csalódott voltam, amikor a szeder lekvárt kóstolva nem éreztem a szeder pikáns, jellegzetes ízét, mert elnyomta a dzsemfix… No, én akkor döntöttem el, hogy ilyesmit többet nem fogok használni. Legyen minden lekvár egyedi, ízletes és karakteres!

Kellemes nyári napokat és örömteli lekvárfőzést kívánok!

Recept

Fagylalt készítés otthon – mindenmentesen

Gyümölcsös, frissítő, krémes – és abból készül, amit mi magunk beleteszünk! Ez a házi fagyi!

Az idei tavasz nem különösebben kedvezett a fagyiszezonnak, habár a fenti képet idén március 24-én készítettem, amikor is olyan meleg volt, hogy mi már a kertben ebédeltünk azon a napsütéses vasárnapon, és az ebédünket a képen látható házi fagyival tettük igazán tavasziassá. Ezt az adagot még tavaly, nyár végén készítettem (folytontermő) eper, szeder, banán és egy kis növényi hab keverékéből. Be kell, hogy valljam -ha még akad olyan, aki nem tudná- imádok kísérletezni a konyhában a finomságokkal! Éppen ezért nem csupán egy, hanem három házi fagyi receptet is megmutatok az alábbiakban. 🙂

Az is hozzá tartozik a vallomásomhoz, hogy imádok pepecselni is a konyhai kísérletezések során, tehát: házi fagyitölcsért is készítettem már (tej-és szójamentesen)…Ennek is el fogom árulni a mikéntjét!

Habár az időjárás eddig nem volt túl kedvező, bízom benne, hogy mostantól fogva több napsütésben lesz részünk, és bátran fagyizhatunk! S hogy a fagyi is elkészüljön, mire hétvége és napsütés lesz, elárulom, én hogyan készítem a Házi Fagyit.

EPER – Az egyik legjobb fagyi alapanyag, ugyanis az eper nem csupán édes, hanem kifejezetten aromás, illatos gyümölcs, ami bármilyen vegyes gyümölcsös krémet, lekvárt vagy fagyit finomabbá tesz.
Ugyanez igaz a málnára is, e két gyümölcs nálam az abszolút kedvenc fagyi alap!

1. Házi Fagyi – Mindenmentesen

Házi Fagyi 1. (a képen az első átkeverés fázisában)
Tejmentes, tojásmentes, cukormentes, gluténmentes, vegán.

Hozzávalók 4 kis adaghoz: 350 g gyümölcs (eper, áfonya, banán) és 100 ml növényi tej (nálam rizstej)

Jó, ha a gyümölcsmennyiség nagyobb hányadát a bogyós gyümölcsök adják, és maximum 80-100 g a banán, különben nagyon domináns lesz benne a banán íze. A képen látható fagyiba friss eper, áfonya és 1 kisebb banán került. Ezeken kívül málnából, szederből, ribizliből is elkészíthető.

Elkészítés: A gyümölcsöket alaposan megmosom, majd a vizet lecsepegtetem. A tiszta, érett gyümölcsöket feldarabolom és a növényi tejjel együtt turmixgépbe vagy smoothie készítőbe helyezem és összeturmixolom, vagy botmixer segítségével egyneművé alakítom. A keveréket egy kisebb műanyag dobozba öntöm, és a fagyasztóba helyezem. Óránként átkeverem kanállal a keveréket, hogy krémesebb legyen, s ne egy tömbbé fagyjon össze. Körülbelül 4-5 óra elteltével kész is a gyümölcsös, friss házi fagylalt.

Ez a változat inkább sorbet jellegű, nem annyira könnyed és krémes, mint a következők. Viszont kalóriaszegény, cukormentes, egészséges és könnyen elkészíthető.

2. Házi Fagyi – krémes, vegán

E változat lényegesen krémesebb összhatásában, mint az első. A krémességet pedig az édes növényi cukrászhab, a Meggle Creme Patisserie Decor adja. Így ez a változat nem cukormentes, viszont nagyon finom.

Hozzávalók: 350 g bogyós gyümölcs (eper, áfonya, málna, vagy ezek keveréke), 150 ml Meggle Creme Patisserie Decor.

Elkészítés: A növényi hab alapot kemény habbá verem habverő segítségével. A gyümölcsöket alaposan megmosom, megtiszítom, a hibás részeket eltávolítom. Ha szükséges felaprítom a gyümölcsöket, majd turmixgép, smoothie készítő, vagy botmixer segítségével krémes állagúra turmixolom. Összekeverem a gyümölcsös mixet a felvert habbal, fagyasztható edénybe töltöm, s beteszem a fagyasztóba. Óránként kanállal vagy fa keverőlapáttal átkeverem, hogy krémesebb legyen a fagyi. 4-5 óra alatt készül el, nagyon finom!

Kreatív tipp: A cukrozott növényi hab helyett elkészíthető kókusz krémmel is ez a változat, például Cocomassal, így gluténmentes és cukormentes lesz a fagyi. Összekeverés után érdemes megkóstolni, hogy ízlésünknek elég édes-e így, vagy kerüljön-e bele egy tetszőleges édesítő.

3. Házi fagyi – krémesen lágy

A krémes házi fagyi két fő összetevője: friss gyümölcs és a tej-és szójamentes Meggle Creme Patisserie Decor

Hozzávalók: 400 g bogyós gyümölcs (eper, áfonya, málna, vagy ezek keveréke), 250-300 ml Meggle Creme Patisserie Decor, ízlés szerint kevés citromlé – ha túl édes lenne.

Elkészítés: Ugyanaz, mint a 2. változatnál – itt a lényeges különbség az arnyányokban van. Sok gyümölcshöz sok hab kerül, ettől igazán krémes lesz a végeredmény.

A növényi hab alapot kemény habbá verem habverő segítségével. A gyümölcsöket alaposan megmosom, megtiszítom, a hibás részeket eltávolítom. Ha szükséges felaprítom a gyümölcsöket, majd turmixgép, smoothie készítő, vagy botmixer segítségével krémes állagúra turmixolom. Összekeverem a gyümölcsös mixet a felvert habbal, fagyasztható edénybe töltöm, s beteszem a fagyasztóba. Óránként kanállal vagy fa keverőlapáttal átkeverem, hogy krémes, lágy és könnyen kezelhető legyen a fagyi. 4-5 óra alatt készül el, nagyon finom!

Krémes házi eperfagyi

Végezetül elárulom, hogy nálunk a kedvenc az 1. és a 2. változat. A legfelső képen, kis tálkában is a 2. változat látható. Szeretem, ha dominál a gyümölcs íze és karaktere s bár a habos krémes fagyi is finom, nekem úgy ízlik a legjobban, ha több benne a gyümölcs!

Végre terem az eper, nálunk már pirosodik a korai ribizli is, így szépen gyűlik a fagyi alapanyag. Akinek van (illetve lesz) málnája, azt ajánlom, mindenképp készítsen belőle házi málnafagyit!

Kezdődjék hát a fagyi szezon! 🙂

Recept

Brokkolis quiche csirkemell falatokkal

Quiche: azaz egy igazi klasszikus francia fogás, a sós tésztájú pite

A képen látható étel egy régi, nagy kedvencem, próbáltam visszaemlékezni, mikor és hol találkoztam vele először, de homályosak az emlékeim ezzel kapcsolatosan. Valószínűleg Franciaországban kóstolhattam először, de hogy ez pontosan mikor és hol történt, az rejtély… Mindenesetre olyan nagy hatással volt rám az első quiche ízélmény -az omlós tészta alapon a húsos-zöldséges töltelékkel sütött pite – hogy azonnal megszerettem!

A Quiche alapja a sós, omlós tészta. Az évek során többféle tészta alapot is kipróbáltam, azonban ez a tojásos változat lett a kedvencem! A tésztát begyúrhatjuk akár a sütés előtti napon is – hűtőben, becsomagolva 3 napig nyugodtan tárolhatjuk. A nyers tésztát akár le is fagyaszthatjuk, fagyasztóban 3 hónapig eláll.

Hozzávalók a tésztához:

  • 25 dkg liszt (ebből 5 dkg vagy ízlés szerint több is lehet teljes kiőrlésű)
  • 15 dkg puha növényi margarin
  • 1 tojás
  • 1 evőkanál (hideg) víz
  • 1 teáskanál só

A lisztet a sóval egy nagy tálba szitálom, hozzáadom az apró kockára vágott margarint és alaposan elmorzsolom az ujjaimmal. Ezt követően hozzáadom a vizet és a tojást és gyors mozdulatokkal összegyúrom. Fontos, hogy ne gyúrjuk túl sokáig a tésztát, éppen csak addig, míg összeáll és homogén lesz. Gömböt formálok belőle és egy lefedett tálba helyezve (vagy folpackba csomagolva) legalább egy órára a hűtőbe teszem. Ha kevés az időnk, akkor mehet a fagyasztóba 20-25 percre!

Amíg a tészta pihen, addig megfőzöm a brokkolit, és megsütöm a csirkemellet!

Hűtés után a tésztát kör alakúra nyújtom, a pite sütő formám nagyságának megfelelően. Nálam 28 cm átmérőjű a sütőforma, amit használok, ehhez a mérethez biztosan elegendő ez a tészta mennyiség. A pite sütő lehet üveg vagy akár fém is, mindkét típus megfelelő. A kinyújtott tésztát belehelyezem a sütőformába, és az ujjaimmal végig a közepén és a forma szélénél is végigsimítom, hogy a tészta mindenhol igazodjon a formához. A lelógó tésztaszéleket a sodrófával vagy egy késsel levágom.

A tésztát villával megszurkálom és 200 Celsius fokra előmelegített sütőben hőlégkeverésen 5 percig sütöm, majd 175 Celsius fokra visszaveszem a hőmérsékletet és így további 10-15 percig sütöm, míg halványbarna színt kap a tészta. Amikor szép halványra sült, kiveszem a sütőből, és ráhelyezem a tölteléket.

Töltelék: csirkemell, brokkoli és az öntet…

  • 300 g csirkemell filé apróra vágva, fűszerezve: só, bors, kakukkfű, fokhagyma, és egy kevés szerecsendió is kerülhet rá. A befűszerezett húst kb. 5-8 perc alatt, serpenyőben, kevés zsiradékon megsütöm.
  • 350-400 g brokkolit (megmosva, rózsaáira szedve )forrásban lévő sós vízben puhára főzök. Ne maradjon kemény, de ne is essen főzzük szét! Ha megpuhult, leszűröm és a szűrőben vagy egy tálban hagyom hűlni.
  • A tölteléket a következő keverékkel fogjuk “nyakon önteni”:
    • 4 db egész tojás felverve
    • 1,5 dl növényi tejszín (kókustejszín – pl. Cocomas, vagy rizs főzőkrém, vagy zab főzőkrém)
    • só, bors, szerecsendió
    • A felvert tojásokhoz adom a növényi tejszínt és a fűszereket és alaposan elkeverem.

Az elősütött pite tésztára ráhelyezem a húst és a párolt brokkolit, nyakonöntöm a tojásos öntettel, visszahelyezem a sütőbe, így sütöm további 15-25 percig a pitét 180 fokon, míg a töltelék tojásos része is megsül, és megszilárdul.

Amint langyosra hűlt, vagy legalábbis már nem forró – szeletelhetjük, és fogyaszthatjuk !
Recept

Kovászos ciabatta

Frissen sült, illatos, házi kovászos ciabatta

Régóta megfogalmazódott már bennem a vágy, hogy megtanuljak kovászos kenyeret sütni. A kovászos kenyér egészségesebb, könnyebben emészthető, mint az élesztővel készült és ízletesebb is, egészen különleges. Illatos, kívül ropogós, belül pedig puha, foszlós, mint egy kalács. 3 nap elteltével is tökéletesen finom, puha marad és nem morzsálódik. Mindössze néhány összetevő szükséges hozzá: jó minőségű (adalékmentes) kenyérliszt, víz, kovász és só.

Aktív, buborékos kovász

Olyan szerencsém volt, hogy éppen időben értesültem a hírről, miszerint februárban egy régi kedves ismerősöm kovászos kenyér workshopot tart. Jelentkeztem, elmentem, s ott kellemes hangulatban és társaságban szívtam magamba a kovászolás alapjait. Elsőre kissé bonyolultnak tűnt, majd amikor másnap itthon kisütöttem a workshopon bedagasztott, gondosan hajtogatott, első kovászos kenyerem, s míg sült olvasgattam a jegyzeteimet – rájöttem, nem is olyan kacifántos dolog ez a kovászolás, csupán jó alapok és megfelelő információk szükségesek az elinduláshoz.

Azóta teljesen kovásszerelembe estem: hetente többször is sütök itthon, hol kenyeret, hol pedig a régi nagy kedvencünket: ciabattát. Korábban, míg élesztővel sütöttem, mindig hiányérzetem volt: nem elég levegős a tésztája, és mintha valami még hiányozna az ízéből. Nos, ez a valami, amit hiányoltam, a kovász íze volt. Mióta kovásszal sütöm a ciabattát, egészen más lesz – éppen olyan, amilyenre vágytam, minden benne van: a légbuborékok és a tökéletes ízvilág.

Bízom benne, hogy másoknak is hasonlóképpen kellemes íz-élményeket fog hozni az alábbi recept, mely saját fejlesztés eredménye – az én Kovászmesterem, Virág tanácsai és a saját tapasztalataim alapján.

Hozzávalók 4 db ciabattához

  • 500 g liszt (300 g adalékmentes kenyérliszt és 200 g finomliszt keveréke, vagy 300 g kenyérliszt + 50 g teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt + 150 g finomliszt keveréke)
  • 250 g aktív kovász
  • 350 ml langyos, pihentetett víz (min. fél órával korábban kitöltött víz)
  • 2 teáskanál tengeri só (14 g)
  • 2-3 evőkanálnyi olívaolaj

A liszteket a kelesztő tálba szórom és elkeverem, majd hozzáadom a langyos – előzetesen kitöltött vizet, és bedagasztom a víz és a liszt keverékét úgy, hogy sehol se maradjon száraz liszt. Így pihentetem legalább 30 percen keresztül. Ez az autolízis.

A 30 perc leteltével hozzáadom a tésztához a kovászt, és ezzel is dagasztom addig, ameddig már homogén a ragacsos massza. Ekkor adom hozzá a sót, így már sokkal könnyebb lesz dagasztani.

A tésztát jó alaposan összegyúrom és kidagasztom – egészen addig, míg a felszíne szép sima lesz. Ha túl száraz érzetre a tészta, akkor adok hozzá még egy kevés vizet (kb. 50-75 ml). Akkor jó állagra a tészta, ha a dagasztás kezdetén kifejezetten ragacsos, nedves, majd a dagasztás után elválik a tál falától. (Sokkal nedvesebb és ragacsosabb ez a tészta tapintásra mint egy élesztős kelt tészta.) Körülbelül 8-10 percig szükséges dagasztani a tésztát, hogy elérjük a megfelelő állagot. Amikor a dagasztással kész vagyok, 2-3 evőkanálnyi olívaolajat öntök a tálba, majd finoman megforgatom a tésztámat néhány dagasztó mozdulattal, hogy a tésztába is kerüljön az olíva olajból. A tálat lefedem, és szobahőmérsékleten 1,5 órán át pihentetem.

Hólyagos, pihent kovászos ciabatta tészta

A pihenő leteltével amikor kinyitom a kelesztő tálat, a fenti látvány fogad: a tészta szépen megkelt valamelyest és a felszínén hólyagok láthatók – dolgozik benne a kovász! A kovászos tészták nem emelkednek meg olyan látványosan, mint élesztős társaik, ezért ne essünk kétségbe ha nem lett látványra magas a tészta.

Következő teendő a hajtogatás, hogy levegősebb legyen a ciabatta. A tálban lévő tésztát a szélénél megcsípem és a szélét a tészta közepére hajtom, majd elforgatom 90 fokkal a tálat és megismétlem ezt a mozdulatot, összesen 4-szer hajtom meg így. Újabb 1 órát pihentetem.

Óvatosan kiveszem a tálból a tésztát – ha van, műanyag habkártya segítségével. Lisztezett munkafelületen 4 egyenlő részre osztom a tésztát, és kézzel óvatosan téglalap alakúra húzogatom külön mind a négyet, majd meghajtogatom: fentről le, lentről fel, balról jobbra és jobbról balra. A tésztát letakarom és továbi 30 percig pihentetem.

Lisztes kézzel ciabatta alakúra formázom, nyújtom a darabokat. Sütőpapírral (fontos, hogy a sütőpapír 250 Celsius fokig hőálló legyen!) kibélelek egy nagy méretű tepsit, erre helyezem a megformázott ciabattákat. Liszttel meghintem a tetejüket és konyharuhával letakarva fél-1 órát pihentetem őket sütés előtt. A hosszabb pihentetéstől könnyebb, levegősebb lesz a tészta.

Utolsó pihenő a tepsiben sütés előtt

Amíg a ciabatták az utolsó pihenőjüket töltik, előmelegítem a sütőt 250 C fokra.

Ha letelt az utolsó, 1 órás pihenő és forró a sütő is, akkor a konyharuhát leveszem a tepsiről és mehetnek a hólyagos ciabatták a sütőbe: 13-16-18 percig sülnek – a sütési idő sütőfüggő. Nálam 16 perc szükséges nekik. Akkor sült át alaposan, amikor konyharuhával megfogva egy ciabattát – tompa, kopogó hangot ad amikor megkopogtatom a kezemmel az alját. Nem árt neki, ha szép piros-barnára sül.

A sütőből kivéve -konyharuha segítségével- azonnal rácsra helyezem a forró ciabattákat, ott hagyom őket kihűlni.

Ha kihűlt, máris szeletelhetjük, és megcsodálhatjuk a könnyű, levegős belezetét 🙂

Mint minden péksüteményt, én ezt is langyosan szeretem a legjobban, vagy néhány órás állapotában, de kenyértároló zsákba, vagy tiszta konyharuhába csomagolva másnap is éppen olyan finom! Ha sokat sütök, előfordul, hogy frissen -éppen kihűlt állapotában- a fagyasztóba is kerül belőle. Néhány órával a tervezett elfogyasztása előtt veszem ki, és hagyom szobahőmérsékleten felengedni -szinte ugyanolyan marad így a ciabatta, mint frissen sülten.

Ha már elfogyott a húsvéti kalács, akkor épp itt az ideje, hogy süssünk egy jó kovászos ciabattát! 🙂