Recept

A keményre sült puszedli új élete – avagy a puszedlis bonbonok születéstörténete

Mézes puszedlik – kopogósra sülve…

Olykor nem úgy sülnek el a dolgok, mint ahogyan azt eltervezzük. Így járt a képen látható mézes puszedli is…
Így történt velem is a múlt héten: Adventi vásárba készültem sütni, amikor is betoppant egy olyan betegség hozzánk ami teljesen felborította a terveinket. Nem volt más választásom: le kellett mondanom az adventi vásárban való részvételem, mert abban a helyzetben a Családban volt rám a legnagyobb szükség, és a család – és a gyerekek az elsők.

Node volt már a hűtőben egy hatalmas adag puszedli tésztám, amit aztán megsütöttem. Az utolsó tepsinél elfelejtettem a sütési időt figyelni…Így hát kisültek a csodás, ámde rendkívül kemény kis puszedlik! Olyan kemények lettek, hogy hiába vártam a hideg kamrában napokig, hogy puhuljanak – semmit sem változtak, egy cseppet sem puhultak 3 nap alatt.
“Mihez is kezdhetnék velük…?!” Majd eszembe jutott egy régi recept… “A kekszet fagyasztós zacskóba tesszük és húsklopfolóval apróra kalapáljuk…”  Nosza, ez az!!! Erre tökéletes lesz! Elő a klopfolót, és perceken belül már porhanyós is lett az illatos puszedli. Innentől kezdve darabolva már nyugodtan fogyasztható – illetve kreatívan felhasználható a puszedli-morzsa.


Nálunk a keményre sült puszedli morzsájából első ízben bonbon készült – ami egy igazi ünnepi ízvilágú finomság: az alábbiakban olvasható a receptje. Ezen kívül el tudom képzelni joghurtba, növényi joghurtba, gyümölcs turmixba keverve is, illetve pohárkrémbe a krémes rétegek közé. 
Tehát ha túl keményre sül a mézeskalács vagy a puszedli, csak semmi pánik! Húsklopfolót neki, alakítsuk át bátran!

Puszedli kalapálás közepette a keménységgel együtt az esetleges adventi feszültség is egyből elillan! 🙂 Éljen a stresszmentes karácsony!

Marcipános puszedli bonbon

  • 100 g aprított puszedli (vagy mézeskalács)
  • 150 g natúr marcipánmassza 
  • 40 g kókuszolaj
  • 50 g keserűcsokoládékrém (pl. DM Zartbitter krém) – ez helyettesíthető olvasztott, magas kakaó tartalmú (50% feletti) csokoládéval is
  • 2-3 teáskanálnyi ír whisky vagy ugyanennyi egyéb folyadék, pl. rizstej

A folyékony kókuszolajjal és a keserűcsokoládékrémmel elkeverem a puszedli morzsát, majd hozzáadom a whiskyt (vagy az egyéb folyadékot) és belemorzsolom a marcipánmasszát. Kézzel alaposan átgyúrom a masszát, hogy szép csokoládébarna, többnyire homogén masszát kapjak. A puszedli lehet itt-ott rögös, nagyon finom lesz tőle a bonbon.

Néhány órára vagy egy éjszakára folpackkal letakart tálkában a hűtőbe teszem. A pihenő leteltével előveszem a masszát, és teáskanálnyi adagokból kézzel golyókat formázok. A golyókat ízlés szerint meg lehet hempergetni cukrozatlan kakaóporban is. Vigyázat: nagyon finom! 

Recept

Francia tart vaníliakrémmel, bogyós gyümölcsökkel

Valami egyszerű, de mégis különleges, gyümölcsös desszertről álmodoztam egy közelgő családi ünneplésre. Ekkor történt, hogy egymás után szebbnél szebb francia cukrászcsodák, tartok és tartelettek jöttek velem szembe a képernyőn…s végül olyan közel éreztem már őket magamhoz, hogy szinte már az illatokat is éreztem! No, innen már nem volt vissza út: nekem bizony “tart”ot kellett sütnöm, semmi másra nem vágytam, csak hogy végre megkóstolhassuk mi is a franciák krémes, gyümölcsös “pitéjét” a tart-ot.

Miután a lányok elaludtak, gyorsan munkához láttam, körülnéztem: mások miből készítenek efféle tésztákat, tejmentessé alakítottam az összetevőket, és drasztikusan lecsökkentettem a cukortartalmat. Éppen jó lett, ennél édesebb nem kell – hiszen édes a vaníliakrém. A krémet nem bíztam a véletlenre, a legkedvencebb gasztro bloggerem, Mautner Zsófia blogján szereplő csodálatos főzős vaníliakrémet alakítottam tejmentessé, majd egy kisebb adag fagyasztott vegyes bogyós gyümölcsből készítettem savanykás öntetet a tetejére. 

Hozzávalók

  • 250 g liszt (ebből 50 g lehet teljes kiőrlésű vagy tönkölybúza liszt)
  • 125 g margarin (pl tejmentes vajízű Vénusz)
  • 1 evőkanál cukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 2 tojássárgája
  • kevés hideg víz kb 3cl ( hogy összeálljon a tészta, mint a linzertészta)

Vaníliakrém

  • 5 dl rizstej vagy más növényi tej
  • 5 tojás sárgája
  • 15 dkg kristálycukor
  • egy csipet só
  • 1 vaníliarúd – hiányában 1-2 csomag vaníliás cukor is megfelel!
  • 2 evőkanál kukoricaliszt

Gyümölcsös réteg

  • 350-400 g fagyasztott bogyós gyümölcs (áfonya, szeder, ribizli, málna) vagy 400g friss bogyós gyümölcs – ha éppen szezonja van
  • egy teáskanálnyi citromlé
  • egy teáskanálnyi kukoricakeményítő (vagy tápióka keményítő – ennek kevésbé érződik az íze) 

A lisztet egy tálba szitálom, elmorzsolom benne a hideg, felkockázott margarint, majd hozzáadom a cukrokkal elkevert tojássárgáját és egy kis vizet, és sima, homogén tésztát gyúrok belőle – gyorsan. A tésztát kinyújtom, és egy 28 vagy 26 cm-es pite formát kibélelek vele. Villával megszurkálom és 180 Celsius fokos előmelegített sütőben 20 percig sütöm.

Amíg sül a tészta elkészítem a vaníliakrémet és a gyümölcsös öntetet. A krémhez a növényi tejet felmelegítem a cukor felével és a vaníliás cukorral, vagy a vaníliarúd kikapart magjaival, illetve a rúddal és egy csipet sóval. Eközben kikeverem a tojássárgáját a maradék cukorral és a kukoricaliszttel. A meleg növényi tejet ráöntöm a tojássárgára és egyenletesen elkeverem, majd ezt a keveréket visszateszem a tűzre, ahol pár perc alatt sűrű krém állagúra főzöm. Félreteszem és időnként megkeverem, vagy közvetlenül a krém tetejére fóliát lehet helyezni, így nem képződik rajta bőr – ez utóbbi lépést én nem alkalmazom a műanyag fólia és a forró étel találkozásakor zajló, szabad szemmel nem látható kémiai reakciók elkerülése végett… 

Egy kis edényben összefőzöm 5-10 perc alatt a bogyós gyümölcsöket, majd hozzáadom a citromlevet is. Kicsit hagyom hűlni, majd hozzáadom a keményítőt is, elkeverem alaposan és 1-2 percig főzöm. Ha túl fanyar, lehet hozzá pici cukrot is adni, de meggyőződésem, hogy jobb, ha hagyjuk hogy ez a gyümölcsös réteg a fanyarságával tegye teljessé a tart ízvilágát.

Ha kisült a tészta, ráöntöm melegen  a vaníliakrémet és visszateszem a sütőbe: 150 Celsius fokon  10-15 percig sütöm. Az idő leteltével kiveszem a sütőből, néhány percig pihentetem, majd leöntöm a gyümölcsöntettel.  

Amikor összeállt a tart és teljesen kihűlt, fogyasztás előtt behűtöm néhány órára a teljesebb ízélményért. Garantált siker! Egyszerűen mennyei az édes vaníliakrém és a savanykás gyümölcsréteg találkozása a ropogós tésztaágyon! Hmm…hmm…ez bizony igazi ízorgia!